Page Heading
Újpesti időközi választás
A 2025-ös Újpesti Időközi Választás: Háttér, Jelöltek és Politikai Jelentőség
A 2025. március 23-án megrendezésre kerülő újpesti időközi országgyűlési választás különleges politikai eseménynek ígérkezik Magyarország fővárosában. A budapesti 11. számú országgyűlési egyéni választókerületben, amely Újpestet és Angyalföld egy részét foglalja magába, a választást Varju László, a Demokratikus Koalíció (DK) korábbi országgyűlési képviselőjének lemondása miatt kellett kiírni. A választás nemcsak a mandátum sorsáról dönt, hanem tágabb politikai jelentőséggel is bír, különösen mivel ez az egyik utolsó időközi választás lehet a 2026-os általános parlamenti választások előtt. A jelenlegi helyzet elemzése több szempontból is érdekes tanulságokkal szolgálhat a magyar politikai színtérről és a választási rendszer működéséről.
Ha első szeretnél lenni a Google-ban és nem a fizetett hirdetések között akkor hívd fel
Róth Miklós-t: +36706290690
A 2025-ös újpesti időközi választás közvetlen előzménye a 2018-as Túlóratörvény elleni tüntetéssorozathoz kapcsolódik. 2018. december 16-17-én az MTVA budapesti, Kunigunda úti székháza előtt demonstrációk zajlottak, amelynek során a tüntetők azt követelték, hogy az állami televízió olvassa be az ellenzék követeléseit. A tüntetés során több ellenzéki képviselő, köztük Varju László is bement az épületbe, ahol konfrontációra került sor a biztonsági személyzettel.
Az eset nyomán jogi eljárás indult Varju ellen, akit a vádhatóság garázdaság, testi sértés és választás rendje elleni bűncselekmény elkövetésével vádolt meg. Az ügyészség szerint Varju a dulakodás során megszorította az egyik biztonsági őr vádliját, illetve elkapta és kihúzta egy másik őr lábát, aki ennek következtében a vállára esett és nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett.
A parlamenti képviselő ellen 2019 novemberében felfüggesztették a mentelmi jogot, 2020 januárjában pedig rabosították.
A jogi eljárás évekig húzódott, miközben Varju László a 2022-es országgyűlési választáson ismét megnyerte az újpesti körzetet, az Egységben Magyarországért ellenzéki választási koalíció jelöltjeként a szavazatok 50,82%-át szerezve meg. A 2023 januárjában hozott elsőfokú ítélet a testi sértés vádja alól felmentette Varjut, azonban 2024 februárjában a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú döntése már ebben a vádpontban is bűnösnek találta. A Kúria 2024. december 3-án megerősítette a másodfokú bíróság ítéletét, és Varju Lászlót garázdaság, testi sértés, valamint választási rend megzavarása miatt összesen 900 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte.
A jogerős ítélet következtében az Országgyűlés várhatóan megfosztotta volna Varju Lászlót a képviselői mandátumától. A DK azonban megelőző lépésre szánta el magát, amikor 2024. december 6-án bejelentette, hogy Varju lemond mandátumáról. A döntés mögött fontos stratégiai megfontolás állt: 2023 májusában ugyanis a választási törvény módosítása értelmében az általános parlamenti választásokat megelőző egy évben (vagyis 2025. április 1. után) már nem lehet időközi választást tartani.
A DK közleményében hangsúlyozta, hogy amennyiben megvárják, amíg a fideszes többségű Országgyűlés fosztja meg Varjut a mandátumától, akkor az időhúzással elérhető lenne, hogy már ne kelljen időközi választást kiírni, és a megüresedett helyet listáról töltsék be. A párt szerint ez Újpesten és Angyalföldön különösen hátrányos lenne, mivel a Fidesz az elmúlt években sorozatban veszítette el a választásokat ebben a körzetben.410
A lemondást követően a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 2025. január 9-én úgy határozott, hogy a Budapest 11. számú országgyűlési egyéni választókerületben 2025. március 23-án kell megtartani az időközi választást. A kampány hivatalosan 2025. február 1-jén vette kezdetét.
A budapesti 11. számú választókerület hagyományosan ellenzéki bástyának számít, ahol a jelenlegi választókerületi struktúra 2011-es kialakítása óta a Fidesz még soha nem tudott győzni. A 2014-es parlamenti választáson az MSZP-s Kiss Péter nyerte el a mandátumot a szavazatok 40,67%-ával. Kiss halála után tartott időközi választáson pedig a szintén MSZP-s Horváth Imre győzedelmeskedett abszolút többséggel, a szavazatok 50,54%-át megszerezve.39
A 2018-as és a 2022-es választásokon már Varju László képviselte a körzetet. 2018-ban a szavazatok 40,8%-ával, míg 2022-ben, a hatpárti ellenzéki összefogás jelöltjeként már 50,82%-os támogatottsággal nyert. A 2022-es választáson Varju jelentős, több mint 11 százalékpontos előnnyel utasította maga mögé a Fidesz-KDNP jelöltjét, Újpest korábbi polgármesterét, Wintermantel Zsoltot, aki 39,08%-ot ért el, ami egyébként a Fidesz legjobb eredménye volt a választókerület történetében.9
A választókerület ellenzéki jellege magyarázatot ad arra, hogy miért tartotta fontosnak a DK az időközi választás kiírását, mivel nagy esélyt lát arra, hogy újra ellenzéki képviselő nyerje el a mandátumot.
A 2025-ös újpesti időközi választáson való induláshoz a jelölteknek legalább 500 ajánlást kellett összegyűjteniük. A kampány kezdetét követően, 2025. február 7-én a Nemzeti Választási Bizottság három jelöltet vett nyilvántartásba: Balog Csabát (Mi Hazánk Mozgalom), Renge Zsoltot (Fidesz-KDNP) és Varju Lászlót (DK). A február 14-i bejelentési határidő után további három jelöltet regisztráltak.1
A választáson induló hat jelölt a következő:
Varju László, a DK korábbi országgyűlési képviselője, aki lemondása ellenére újra indul a posztért. A 63 éves politikus a körzet volt képviselőjeként széles ismertséggel rendelkezik a választók körében. A DK álláspontja szerint Varju politikai elítélt, aki koncepciós per áldozata lett, és így próbálják ellehetetleníteni, miután a választásokon nem tudták legyőzni.1
Renge Zsolt, a Fidesz-KDNP jelöltje, aki a Fidelitas budapesti elnökeként tevékenykedik. A kormánypárti jelölt a kampány első napján, néhány óra alatt összegyűjtötte a szükséges számú ajánlást az induláshoz. Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője szerint Renge újpesti önkormányzati képviselőként is bizonyította már rátermettségét.1
Balog Csaba, a Mi Hazánk Mozgalom 53 éves jelöltje, aki angyalföldi önkormányzati képviselőként tevékenykedik, és a kerületben pékségeket működtet. Kampányában kiemelt figyelmet szentel az egészségügyi ellátás javításának, különösen egy új újpesti kórház megépítésének, valamint a közbiztonság növelésének és a sportlétesítmények fejlesztésének.
Preyer Márk, a Munkáspárt fiatal fővárosi politikusa, akit pártja a baloldali értékek képviseletére indít a választáson.1
Horváth Ildikó, aki független jelöltként méretteti meg magát a választáson.1
Szabó Bálint, 43 éves független jelölt, aki szintén alternatívát kíván nyújtani a pártok jelöltjeivel szemben.1
Fontos megjegyezni, hogy több párt nem indít jelöltet a választáson. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) és a Tisza Párt is úgy döntött, hogy távol marad a megmérettetéstől, utóbbi kifejezetten arra biztatja az újpesti és angyalföldi választókat, hogy ne vegyenek részt az időközi választáson.1
A 2025. február 1-jén kezdődött kampány során a jelöltek különböző stratégiákkal igyekeznek megszólítani a választókat. Renge Zsolt, a Fidesz jelöltje kiemelkedően gyorsan, néhány óra alatt összegyűjtötte a szükséges ajánlásokat, amit a párt a jelölt népszerűségének jeleként értékel. Szentkirályi Alexandra Facebook-bejegyzésében hangsúlyozta, hogy "Újpest és Angyalföld többet érdemel, mint az elítélt DK-s bűnöző Varju László", egyértelműen a jogerős bírósági ítéletre alapozva a kormánypárt kampányüzenetét.8
Balog Csaba, a Mi Hazánk jelöltje is gyorsan összegyűjtötte az ajánlásokat, már az első napon teljesítve a feltételt. Kampányában a helyi problémák megoldására helyezi a hangsúlyt, kiemelve az egészségügyi ellátás javítását, különösen egy új újpesti kórház építésének szükségességét. Emellett a nyugdíjasok helyzetének javítását, a közbiztonság erősítését és sportlétesítmények fejlesztését is prioritásként kezeli. Négygyermekes édesapaként és helyi vállalkozóként arra hivatkozik, hogy napi kapcsolatban áll az itt élő emberekkel, így pontosan ismeri problémáikat.
A DK ismét Varju Lászlót indítja, aki annak ellenére, hogy lemondott mandátumáról, újra indul a választáson. A párt stratégiája arra épül, hogy Varju politikai elítéltként és koncepciós per áldozataként jelenik meg, ami erősítheti a kormánnyal szemben kritikus választók támogatását.910
A 2025-ös újpesti időközi választás jelentősége túlmutat egyetlen parlamenti mandátum sorsán. A választás az utolsó jelentős politikai megmérettetések egyike a 2026-os általános parlamenti választások előtt, így egyfajta erőfelmérésként is szolgálhat a pártok számára.1
Különösen érdekes a helyzet abból a szempontból, hogy a 2022-es hatpárti ellenzéki összefogás azóta szétesett, így most már nincs egy egységes ellenzéki jelölt, aki mögé a teljes ellenzéki szavazótábor felsorakozhatna. Ez a helyzet kedvezhet a kormánypártnak, mivel az ellenzéki szavazatok megoszlása javíthatja a Fidesz-KDNP esélyeit egy hagyományosan ellenzéki körzetben.9
A választás kimenetele hatással lehet a pártok pozícióira a közelgő általános választásokon is. Egy esetleges kormánypárti győzelem a korábban ellenzéki bástyának számító körzetben jelentős lélektani előnyt jelentene a Fidesz-KDNP számára, míg az ellenzék számára a mandátum megtartása bizonyítaná, hogy továbbra is versenyképesek a fővárosban.1
A március 23-i választás előtti időszakban várhatóan intenzívebbé válik a kampány, ahogy a jelöltek igyekeznek mobilizálni támogatóikat. A választási részvétel kulcsfontosságú lehet az eredmény szempontjából, különösen mivel a Tisza Párt kifejezetten a távolmaradásra szólította fel szimpatizánsait.
Az újpesti időközi választás eredménye nemcsak a helyi politikai erőviszonyokat tükrözi majd, hanem tágabb politikai üzenetet is hordozhat. A választás különlegessége, hogy a lemondott képviselő ugyanazon a választáson indul újra mandátumáért, miközben a választási törvény változásai jelentős szerepet játszottak az időközi választás kiírásában.
A március 23-i eredményeket nemcsak a helyi lakosok, hanem az országos politika szereplői is feszült figyelemmel várják, hiszen ez az egyik utolsó jelentős választási megmérettetés a 2026-os általános parlamenti választások előtt. A szavazás kimenetele fontos jelzés lehet a politikai erőviszonyok alakulásáról a fővárosban és országos szinten egyaránt.